�gy t�nt, az eg�sz vil�g meg�rett a halottakkal val� t�rsalg�sra. Spiritualista gy�lekezetek j�ttek l�tre mindenfele �s hatalmas ig�ny t�madt olyan emberekre, akik rendelkeztek azzal a k�l�nleges adom�nnyal, hogy a t�lvil�g csatorn�i legyenek. Ezek a kiv�teles szem�lyek, akiket m�diumoknak neveznek, mivel a szellemek �s az emberek vil�ga k�zt teremtenek kapcsolatot, v�ltozatos m�dokat tal�ltak ki a szellemvil�ggal val� �rintkez�shez. Az asztalt�ncoltat�s volt az egyik ezek k�z�l. A m�dium �s a r�sztvev�k finoman r�helyezt�k az ujjaikat az asztalra �s v�rtak a szellemi kapcsolatra. Hamarosan, az asztal megd�lt �s mozgott, s a f�ld�n bet�ket kopogott le az �b�c�b�l. Eg�sz �zeneteket vettek �gy a szellemekt�l.

Egy kev�sb� zajos technika volt a szellem�r�s, amihez egy kis kosarat haszn�ltak, aminek az egyik v�g�hez egy ceruz�t r�gz�tettek. A m�dium csup�n meg�rintette a kosarat, kapcsolatot teremtett, majd a szellem �tvette az ir�ny�t�st �s le�rta az �zenetet a t�lvil�gr�l. Ez a ceruza-kos�r fejl�d�tt k�s�bb sz�v alak� planchette-�, egy sokkal kifinomultabb eszk�zz�, amin k�t g�rg� volt �s harmadik l�bk�nt egy ceruza. Egyes �r�k szerint a planchette feltal�l�ja egy francia m�dium, M. Planchette volt. Ez azonban el�g val�sz�n�tlen, mivel semmilyen adat nem maradt fenn err�l a szem�lyr�l �s planchette franci�ul falapocsk�t jelent.

Az asztalt�ncoltat�ssal az volt a baj, hogy t�l sok�ig tartott kibet�zni az �zeneteket. A r�sztvev�k megunt�k mikor a ringat�z� asztal �jdons�ga elt�nt �s a kopog�sok leford�t�s�nak monoton munk�ja k�vetkezett. A planchette-tel �rott �zeneteket gyakorta neh�z, vagy lehetetlen volt elolvasni. Kih�v�s volt m�r az is, hogy az eszk�zt el�g ideig a pap�ron tarts�k, hogy megfejthet� �zenetet kapjanak. K�vetkez�sk�pp, sok m�dium megszabadult minden eszk�zt�l, hogy a szellemvil�g �zeneteit csup�n ment�lisan k�zvet�ts�k, egy megv�ltozott tudat�llapotban, amit transznak neveznek. M�sok elhagyt�k a planchette-t, de megtartott�k a ceruz�t, s a kezet sokkal megfelel�bb �s kev�sb� bajos eszk�znek tartott�k. De megint m�sok �gy �rezt�k, hogy a szellemvil�ggal val� megfelel� kapcsolathoz a megfelel� eszk�z sz�ks�ges. Ezek a tehet�s egy�nek furcsa alfanumerikus k�ty�ket �s k�l�n�s kin�zet� t�bl�s szerkezeteket �p�tettek mozg� t�kkel �s bet�kerekekkel. Ezek a korai g�pek egy�rtelm�en t�lbonyol�t�st�l, ha nem k�pzelethi�nyt�l szenvedtek. Ezeket t�rcsalapoknak, vagy pszichogr�foknak nevezt�k, s n�h�ny ezek k�z�l mindenf�le n�vvel �s kin�zetben jelentek meg a piacokon.

Amerikai �s eur�pai j�t�k c�gek csak a planchette-t �rult�k, hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendve, de gyakorlatilag kihagyt�k a t�rcsalapot. Ez p�nz�gyi megfontol�sb�l t�rt�nt. �m 1886-ban a h�rek egy izgalmas �s �j besz�l� t�bl�t�l sz�moltak be. Egy t�bla, amin bet�k �s sz�mok vannak, hozz� egy planchette ceruza n�lk�l, s mindehhez nem kellett semmif�le k�l�nleges k�pess�g, hogy haszn�lni lehessen. Az els� bejegyz�st a feltal�l�i hivatalba 1891. febru�r 10-�n t�rt�nt, ami Elijah J. Bond-ot �s t�rsait (Charles W. Kennard �s William H. A. Maupin) nevezi meg feltal�l�nak. Kennard adta neki a Ouija nevet, s azt mondta, ez egyiptomiul j� szerencs�t jelent. Ez nem igaz, �m a t�bla t�bb alkalommal is ezt a nevet mondta, ez�rt r�ragadt. A t�rt�net persze folytat�dik. A legval�sz�n�bb, hogy a n�v a mes�s marokk�i Oujda (vagy Oujida, Oudjda) v�ros nev�b�l j�n. Ez annyiban val�sz�n�, hogy akkoriban kedveltek voltak a K�zel-Kelet v�rosai �s a fak�rok csod�i. Hamarosan a besz�l� t�bla m�s neveket is kapott, ahogy egyre jobban elterjedt, mint Dr�tn�lk�li �zen�, Misztikus T�lca, Pszich�-Ideogr�f, stb. William Fuld, aki �tvette a Ouija t�bla gy�rt�s�t, azt terjesztette, sok egy�b rekl�mfog�sa mellett, hogy a n�v a francia oui �s a n�met ja szavak �sszet�tele.

M�ra sokf�le besz�l� t�bla van, s k�l�nf�le j�t�kc�gek gy�rtanak ilyet. Vannak egyszer� bet�s t�bl�k �s bonyolult, asztrol�gikus �s tarot jelk�peket haszn�l�k is.

�m n�pszer�s�ge m�ig t�retlen.

Ez�rt mostm�r magyar �kezetes ouija t�bl�hoz is hozz�juthatsz boltunkban, melyeket egy fest�m�v�szn� k�sz�t sz�modra, ak�r a te ig�nyeid szerint. Al�bb megtekintheted a jelenleg k�szen megv�s�rolhat�kat:

�tmutat� a Besz�l� t�bla haszn�lat�hoz

A t�bl�t �ltal�ban kett� ember haszn�lja, de lehet egyed�l is.

A t�bl�t helyezd az �ledbe, vagy asztalra �s a planchette-et a mutat� �s a k�z�ps� ujjad hegy�vel �rintsed, de ne nyomjad t�l er�sen. Fontos a hozz��ll�s. A hangulat kihat az eszk�z m�k�d�s�re is. Nincs semmilyen szertart�s, vagy m�velet meghat�rozva a haszn�lat�hoz. Amennyiben �gy �rzed, kellenek neked bizonyos m�veletek, szertart�sok, csak nyugodtan. Aj�nlott haszn�lat el�tt egy r�vid medit�ci�, amivel lenyugtatod a gondolataid �s r�hangol�dsz az adott k�rd�sedre. Ehhez m�rten �rdemes nyugodt, zavartalan k�rnyezetben dolgozni.
Ind�t�sn�l k�rd�st tegy�l f�l, hogy lehets�ges-e a kapcsolat.
Az els� alkalmak sor�n lehet, s�t, val�sz�n�, hogy nehezen, vagy egy�ltal�n nem fog menni. Az eg�sz gyakorl�s k�rd�se, mint minden e vil�gon.
Van egy m�dszer, amit �rdemes kipr�b�lni. Mikor elkezded, mozgasd a planchette-et k�rk�r�sen, vagy nyolcas alakzatban a t�bl�n, de ne t�l gyorsan. Mik�zben a mozg�st v�gzed, k�l�n�lj el ett�l. Csak figyeld. Hasonl�an, mint mikor burgony�t h�mozol, vagy kocsit vezetsz. Hagyjad t�rt�nni a dolgokat mag�t�l. Ezt egy kis gyakorl�ssal el lehet saj�t�tani. K�zben ne felejtsd el a k�rd�sed. Ha �gy �rzed, valahol meg kell �llni, akkor tedd azt. Ez az �rz�s nem lesz er�s, ink�bb csak sugalmaz�s szer�. Hallgass r�! Id�vel bele j�ssz.

Ha a jelzett bet�kre nem eml�kszel pontosan, haszn�lj jegyzetet. Az �zenetek nem t�nnek mindig els�re �rtelmesnek, ez�rt �rdemes k�s�bb is �tn�zni a le�rtakat. Megesik, hogy az �zenet nem felel meg a helyes�r�snak, vagy r�vid�t�seket haszn�l. Id�vel ezt is megszokod.

Gyakorl�ssal, a planchette �sszef�gg� �s haszn�lhat� v�laszokat fog adni. Fontos, hogy a gyakorl�s nem csak annyi, hogy egyszer h�sz percig pr�b�lkozol, s feladod, mondv�n ez h�lyes�g. A gyakorl�s kb. k�t h�tig minden nap harminc perc. Sok sikert!

Elk�pzel�sek �s hiedelmek

�ltal�noss�gban k�tf�le n�zet van a ouija m�k�d�s�vel kapcsolatban.
Az ezoterikusabb hangz�s�, hogy szellemekkel lehet vele t�rsalogni. A tudom�nyosabbnak t�n� pedig, hogy a tudatalattit hozza felsz�nre. Biztosat nem lehet mondani. Annyi ismert, hogy gyakran meglep� dolgokat tapasztalhat az, aki haszn�lja. Van, hogy mag�t�l mozog a planchette, vagy �ppen meg se akar mozdulni. Olyan dolgokat mondhat, amikre senki sem gondolt, de m�gis igaz. Azt l�nyeges megjegyezni, hogy egyfajta f�gg�s�g is kialakulhat, ha valaki t�lzottan a ouij�ra t�maszkodik a d�nt�seiben, pr�b�lva ezzel megszabadulni a
felel�ss�g terh�t�l. �nmag�ban a ouija csak eszk�z, csak t�rgy, j�t�k, ha �gy tetszik, s mindaz, amit tulajdons�g�nak v�l�nk, mi magunk teremtj�k meg.

Az id�k sor�n k�l�nf�le hiedelmek kapcsol�dtak a ouij�hoz. Ilyenek p�ld�ul a k�vetkez�k is.

-Sose j�tssz�l egyed�l!
-Ha a planchette a t�bla n�gy sark�hoz megy, akkor egy gonosz szellemmel l�pt�l kapcsolatba.
-Ha gonosz szellemmel van dolgod, gyorsan ford�tsd meg a planchette-t �s �gy haszn�ld.
-Sohase haszn�ld a ouij�t mikor gyenge, vagy beteg vagy, mert k�nnyebben megsz�llnak a szellemek.
-Mindig legy�l tiszteletteljes �s ne s�rtsd meg a szellemeket.
-Boszork�nyt�bl�nak is h�vj�k, m�gpedig az�rt, mert ezzel a boszork�nyok d�monokat id�znek meg.
-N�ha egy gonosz szellem maradand�an a t�bl�ba k�lt�zik. Ha ez megt�rt�nik, akkor m�s szellemek nem fogj�k tudni haszn�lni.
-Azok a ouija t�bl�k, melyekt�l nem megfelel� m�don szabadultak meg, visszat�rnek k�s�rteni a tulajdonos�t.
-Ha egy tiszta ez�st �rm�t helyezel a t�bl�ra, akkor a gonosz szellemek nem tudnak megjelenni.
-Sose hagyd a planchette-t a t�bl�n, ha nem haszn�lod!