A pszichokin�zissel rendelkez� szem�ly t�rgyakat mozd�t el an�lk�l, hogy hozz�juk �rne. S. Cuelmans eur�pai k�nyvt�rakban �s lev�lt�rakban v�gzett kutat�sai sor�n meg�llap�totta, hogy a XII.-XIV sz.-ban ez a k�pess�g viszonylag gyakran nyilv�nult meg. 1390 �s1670 k�z�tt viszont kevesebb esetet jegyeztek fel. A kutat� alapos tanulm�nyoz�s al� vett egy XIV. sz.-i esetet. Athanasius Sachs a wurtenbergi Ulmban sz�letett. M�r ifj� kor�ban t�bb szent k�nyvet ismert, �s mindenhov� mag�val vitt egy fekete b�rk�t�ses, Mainzban nyomtatott zsolt�rosk�nyvet. A vas�rnapi istentisztelet ut�n gyakran regensburgi �s pozsonyi kocsm�kban hirdette az ig�t. Tisztelet �vezte, mert k�v�lr�l tudta a 151 zsolt�rt. Azzalis �mulatba rejtette a hallgat�s�g�t, hogy elmozd�tott t�rgyakat an�lk�l, hogy hozz�juk �rt volna. B�rt�sk�j�b�l olykor minden l�that� ok n�lk�l kirep�lt a zsolt�rosk�nyv. Az egyik kocsm�ros t�bbsz�r l�tta, hogy a k�nyv mag�t�l mindig ott ny�lt ki, ahol az Athanasius Sachs�ltal �nekelt zsolt�r volt. T�bb szemtan� szerint az izg�ga r�szegek felett s�r�skors�k lebegtek, �s a mellett�k l�v� asztalok felemelkedtek, amikor Athanasius Sachs a duhajkod�kra n�zett. T�bb polg�r arra gyanakodott, hogy a csodatev� f�rfi az �rd�g cimbor�ja, ez�rt feljelentett�k. Amikor a v�ros vezet�i elrendelt�k a letart�ztat�s�t, a katon�k nem tudtak behatolni h�z�ba, mert egy l�thatatlan er� k�l�nb�z� t�rgyakat dob�lt fel�j�k