Az �skorb�l kev�s "igaz" t�rt�net maradt r�nk az �tokr�l, mivelhogy k�t- vagy h�romezer �vvel ezel�tt kev�s volt az �r�stud�, az "igazs�gr�l" alko­tott k�p pedig mer�ben k�l�nb�z�tt a mi�nkt�1. Annyi azonban bizonyos, hogy miel�tt a tudom�ny �s az �rtelem kiv�vta volna a maga jogait, az elfo­gadott vil�gk�p m�gikus volt, m�tosz �s "val�s�g" k�z�tt elmos�dott a hat�r. Az emberek hittek ben­ne, hogy a var�zsl�k �llat k�p�ben jelenhetnek meg, hogy a nem v�rt napfogyatkoz�s avagy egy �st�k�s felt�n�se szerencs�tlens�get jelent, hogy a mad�r r�pt�b�1 vagy a led�f�tt ember vonagl�­s�b�l el�jelek olvashat�k ki, hogy a menstru�l� n�k nem ny�lhatnak �telhez vagy m�s t�rgyakhoz �s nem s�t�lhatnak el gabonaf�ldek mellett, mert k�­zels�g�k ront�st hoz, hogy, a f�kban, foly�kban, k�vekben szellemek �lnek. Es hittek abban is, hogy arra, akinek a nev�t valamelyik ellens�ge �lomra, viaszba vagy agyagba �rja, majd �tkot mond a t�rgy f�l�tt, s v�g�l eltemeti azt, biztos hal�l v�r.

1980-ban az angliai Bathban a r�g�szek egy Minerva r�mai istenn�nek szentelt templom ma­radv�nyaira bukkantak. A falak k�z�l "�tokt�bl�k" ker�ltek el�: papok �rt�k �ket, akik j� p�nz�rt �tok­kal s�jtott�k megb�z�juk ellens�g�t. De m�r a bib­liai Ez�kiel pr�f�ta is el�t�lte azokat a n�ket, "akik b�v�s k�t�seket varrogatnak minden csukl�ra, �s takar�kat k�sz�tenek ak�rmilyen termet�ek fej�­re, hogy lelkeket vad�sszanak!" (Ez�kiel K�nyve, 13.18.)

A legkegyetlenebb �tkok az istenekt�l eredtek. A g�r�g mitol�gia szerint Bellerophon Pegazuson, a sz�rnyas lovon az Ol�mposzra akart nyargalni, de az istenek letasz�tott�k, hogy sz�mkivetett nyo­mor�kk�nt tengesse tov�bb �let�t. Prom�theuszt, aki el akarta lopni az istenekt�1 a t�zet, szikl�hoz l�ncolt�k, �s a m�j�t kesely� v�jta ki; a m�j azon­ban �jszaka visszan�tt, hogy m�snap a k�nszenve­d�s el�lr�1 kezd�dhessen. Ikarosz t�l k�zel rep�lt a naphoz, ez�rt az istenek megolvasztott�k viasz­sz�rny�t, hogy lezuhanjon. Aktai�n, a vad�sz, az els� kukucsk�l� megleste a mez�telen�l f�rd� Ar­temisz istenn�t, ez�rt szarvass� v�ltoztatt�k, �s saj�t kuty�ival t�pett�k sz�t. Az istenek f�lt�kenyek voltak �s bossz��ll�k.

K�l�nleges �tok s�jtotta az apagyilkoss�got �s a v�rfert�z�st. Oidipusz, noha a delphoi or�kulum

figyelmeztette, ak9-,ratlan meg�li apj�t, Laioszt, �s n��l veszi anyj�t, Iokaszt�t. Amikor r�d�bben tet­t�re, megvak�t ja mag�t, �s a f�ri�k hal�lba �ld�­zik; el�z�1eg azonban m�g meg�tkozza k�t fi�t, Pol�neik�szt �s Eteokl�szt. A v�rfert�z�sben fogant fiv�rek megval�s�tj�k az �tkot: a th�bai tr�n�rt harcolva meg�lik egym�st. Hasonl�an s�t�t dr�­ma h�se Oreszt�sz is, az argoszi Agamemn�n ki­r�lynak, a Tr�j�t ostroml� g�r�g hadak vez�r�nek fia. Aigiszthosz, Oreszt�sz anyj�nak szeret�je meg­�li f�rd�j�ben Agamemn�nt, Kl�taimn�sztra, az anya pedig fej�t veszi halott f�rj�nek. Valamikor Agamemn�n hal�lra sz�nta egyik le�nyukat, Iphigenei�t, Kl�taimn�sztr�nak teh�t semmi oka sem volt r�, hogy szeresse f�rj�t, de Oreszt�sznek sem, hogy szeresse anyj�t. A sz�m�zet�sben fel­n�tt ifj� a delphoi or�kulumhoz fordul: �lje-e meg apja gyilkosait. A papn�je sz�j�n �t megsz�lal� Apoll�n isten figyelmezteti: ha nem �ll bossz�t, �r�k id�1<re kirekeszti mag�t a t�rsadalomb�l. Az or�kulum arra inti, hogy a f�ri�k megtoroln�k az anyagyilkoss�got. B�rmit tesz teh�t Oreszt�sz: vesznie kell. �lruh�ban hazat�r M�k�n�be, behatol a palot�ba, meg�li Aigiszthoszt, majd fej�t ve­szi anyj�nak. E tett��rt �ld�z�be veszik a f�ri�k. Oreszt�sz megt�bolyodik, de v�g�l Ath�n�, a b�l­csess�g istenn�je felmenti. �gy azt�n kigy�gyul a t�bolyb�l, a f�ri�k visszavonulnak, gy�z a j�zan �rtelem �s a szel�d r�besz�l�s.

E mes�kb�l megtudhatjuk, mik�nt gondolkod­tak �seink az emberi term�szetr�l �s a sorsr�l. Oidipusz mit sem sejtve �ppen azokat a b�n�ket k�veti el, amelyekt�l �vt�k; Oreszt�sz, ak�r meg­bosszulja apj�t, ak�r nem, mindenk�ppen elbukik. Az emberek szem�ben az emberi �let maga volt az �tok, �s a v�ltoztat�sra ir�nyul� k�s�rleteket ("ne l�zadj az istenek ellen"; „ne egy�l a fa gy�m�lcs�­b�l") m�lys�ges bizalmatlans�ggal fogadt�k.

A keleti vall�si felfog�s szerint az �tok l�nyege abban �ll, hogy nem l�tunk �t az ill�zi�kon (vagy­is nem term�szetf�l�tti t�rv�nyr�l, ink�bb saj�t �ncsal�sainkr�l van sz�). Nyugaton azonban mindm�ig hat a meggy�z�d�s, hogy az ember sz�­let�se �ltal eleve k�rhozatra van �t�lve. Ez a hit �d�m �s �va ki�zet�s�n�l is az eredend� b�nnek bibliai dogm�j�b�l fakad. �me a legels� �tok egy �tkokkal zs�folt k�nyvben. Valaki ugyanis megsz�­molta, hogy a Bibli�ban k�tsz�zharmincszor for­dul el� az "�tok" sz� (igaz, az "�ld�s" n�gysz�zt�z­szer). �toknak is, �ld�snak is a nyelv az els� sz�­m� hordoz�ja. A P�ldabesz�dek 18. 21. szerint "Mind a hal�l, mind az �let a nyelv hatalm�ban van", a 26.2-ben pedig ez �ll: "Mik�ppen a mad�r elmegy �s a fecske elrep�l, azonk�ppen az ok n�l­k�l val� �tok nem sz�ll az emberre."

M�zes 4. k�nyv�ben (5.11-31) megismerkedhe­t�nk a h�tlen asszonyt s�jt� �tokkal. A gyan�ba keveredett n�nek a templomban meg kell innia egy t�l vizet, amelybe a p�dimentumr�l vett port ke­vertek, �s ha b�n�s, akkor "bemegy az �tokhoz� v�z � bel� az � keser�s�g�re, �s megdagad az � m�he �s lesz�rad az � tompora..."

M�zes V. k�nyve pedig kimondja: minden �t­kok alapvet� oka s egyszersmind igazol�sa az Is­tennel szembeni engedetlens�gben rejlik. �gy ju­tunk el az els� �s legnagyobb �tokhoz, amelyet Is­ten az eg�sz emberis�gre mondott ki: az eredend� b�n �tk�hoz. �d�m �s �va evett az alm�b�l, �s b�ntet�s�l elvesztett�k az �denkertet, az �szt�n�s l�tez�s, a paradicsomi �llapot boldogs�g�t. Az �tok­kal s�jtott emberis�g ki�zetett �s mag�ra maradt �nmag�val. Sokak szerint ez az �tok mindm�ig hat, �s csakis Krisztus v�lthat meg t�1e.

Egy m�sik, �seink �ltal el�tkozottnak tartott �llapo­tot az angol k�znyelv mindm�ig "az �tok" n�ven emleget. A n� �s a hold titokzatos kapcsolat�t m�r r�g�ta a holdciklushoz igazod� havi v�rz�sre ve­zett�k vissza,' a menstru�ci�hoz pedig egyar�nt t�r­s�tott�k a n�i term�kenys�g �s a v�ltoz�kony n�i lelki�llapot fogalm�t. �gy azt�n a hajdanvolt f�rfi­ak a v�ltoz� holdat �s a havi v�rz�s �llapot�ban l�v� n�t egyar�nt "betegnek" vagy "el�tkozottnak" tartott�k. N�metorsz�gban a havibajt "holdnak", Franciaorsz�gban "a hold pillanat�nak" nevezt�k. A maorik "ma ta maram�" -nak, "holdbetegs�gnek'l h�vj�k a menstru�ci�t, �s �gy tartj�k: a l�ny els� v�rz�se att�l j�n meg, hogy a holddal h�lt. Indi�­t�l �szak-Amerik�ig a holdat �s a havibajt azonos vagy hasonl� szavak fejezik ki. Az �si korokban a menstru�l� n� vil�gszerte tabunak sz�m�tott - oly­kor tiszt�talannak, olykor szentnek. A v�rz�s tar­tam�ra kiz�rt�k a mindennapi �letb�1; volt, ahol e c�lra k�l�n n�i h�zakat tartottak fenn. A v�rz�s­ben term�szetf�l�tti jelens�get l�ttak, a v�rz� n�t pedig vesz�lyesnek tartott�k: �rint�se megbeteg�t­het, �s ha a h�zban marad, kialhat a h�zi t�zhely. M�g az �telt is tisztes t�volban rakt�k le sz�muk­ra. Az ausztr�liai �slakos f�rfiaknak joguk volt meg�lni feles�g�ket, ha megtudt�k, hogy az menstru�ci� k�zben az � takar�jukon h�lt; igaz, el�fordult, hogy a f�rj n�h�ny napon bel�l maga is belepusztult a retteg�sbe.

A serd�l� fi�kat �gy avatt�k f�rfiv�, hogy elv�­lasztott�k �ket anyjukt�l, �s f�lelmetes szertart�sok­kal tett�k pr�b�ra b�tors�gukat. A serd�l� l�nyok fel­avat�sa azonban csup�n abban �llt, hogy els� havi v�rz�s�k idej�re kiz�rt�k �ket a k�z�ss�gb�1.

A sabbat sz�, amelyet k�s�bb a kereszt�nyek pi­hen�napj�ra, a vas�rnapra (no meg a boszork�ny­szombatra) alkalmaztak, a babilon sabbat�b�l ered. A sz� azt jelenti: a sz�v nyugalma vagy pihen�se, s a babil�niaiak �gy tartott�k: ezeken a napokon van meg a havi v�rz�se Istarnak, a hold istenn�j�nek, �s ilyenkor nem tan�csos dolgozni, f�tt �telt fo­gyasztani vagy �tra kelni.

A pihen�nap teh�t egybeesett a holdt�lt�vel, k�­s�bb azonban m�r nem havonta egyszer, hanem minden h�ten megtartott�k, kiterjesztve a havi t�tlens�g tabuj�t. Esther Harding pszichol�gus, Jung tan�tv�nya szerint a tabu a f�rfiaknak azt a t�rekv�s�t fejezte ki, "hogy a vesz�lyesnek tekin­tett n� kirekeszt�s�vel megv�dj�k magukat saj�t szexualit�suk rombol� hat�s�t�l".

�sid�kt�l fogva el�tkozottnak tekintett�k a var�zs­l�mesters�get is, kiv�lt, ha a term�szetf�l�tti ha­talmat, aljas emberi c�lok szolg�lat�ba �ll�tott�k. M�zes V. k�nyve (18.10-11) el�t�l mindenfajta "j�­vend�mond�, ig�z�, jegymagyar�z�, var�zsl�, b�­b�jos, �rd�ng�s�kt�l tudakoz�, titokfejt� �s halottid�z�" tev�kenys�get, "mert mind ut�lja az Ur". �s m�gis, S�muel 1. K�nyv�nek 28. fejezet�b�1 megtudhatjuk: amikor Saul, Izrael kir�lya elkese­redett a filiszteusok h�d�t�sai, saj�t n�p�nek gy�­vas�ga �s Isten makacs n�mas�ga l�tt�n, titkon egy j�sn�h�z, az endori boszork�nyhoz fordult, hogy kifaggassa a j�v�r�l.

�jszaka, �lruh�ban ment el hozz�, �s megparan­csolta: id�zze meg a nemr�g elhunyt S�muel pr�­f�ta szellem�t. Az asszony el�sz�r vonakodott, mert tudta, hogy Saul m�r sz�mos boszork�nyt kiv�geztetett, �s att�l f�lt: csellel akarja elveszejte­ni. Amikor azonban Saul az �r nev�re meges­k�d�tt, hogy nem esik b�nt�d�sa, megid�zte neki S�muelt, akit � maga �gy l�tott, mint "istenf�l�t, aki felj�n a f�ldb�l" �s egyszersmind mint "v�n­embert, akin pal�st van".

S�muel szelleme megk�rdezte Sault, hogy mi­�rt h�borgatta meg nyugalm�ban, Saul pedig az felelte: sz�ks�ge van S�muel tan�cs�ra, mert Isten elfordult t�le, �s sem a pr�f�t�k, sem �lmok �ltal nem felel neki. S�muel ekkor a tud�s �tk�val s�j­totta: k�z�lte vele, hogy � is, fiai is odavesznek, Izrael a filiszteusok martal�ka lesz, �s v�g�l D�vid lesz a kir�ly. Saul, aki eg�sz nap nem evett, �ssze­esett r�m�let�ben, mire a boszork�ny j�s�gosan le�lt egy h�zott borj�t, kov�sztalan kenyeret s�t�tt, �s megvend�gelte Sault meg a k�t szolg�j�t. A la­koma ut�n azok h�rman elt�voztak - hogy m�s­nap mindny�jan elpusztuljanak.

A boszork�nyr�l �s sors�r�l nem hallunk t�b­bet. A bibliai �rnok szavain �rz�dik, hogy az effaj­ta istentelen praktik�nak m�g a puszta l�t�t is k�­nos elismernie.

A klasszikus r�mai szerz�k m�r kor�ntsem ilyen szem�rmesek. �gy p�ld�ul Lucanusnak k�sz�nhet­j�k, hogy r�nk maradt Erichth�nak, a thessz�liai boszork�nynak a t�rt�nete. Lucanus Pharsalia c�m� m�v�ben elmondja, hogy a leghatalmasabb va­r�zsl�k �s boszork�nyok �ppen ezen a kop�r, f�­lelmetes vid�ken �ltek. A thessz�liai boszork�nyok meg tudt�k v�ltoztatni az id�j�r�st, szerelmet fa­kasztottak a legkem�nyebb sz�vben is, �s m�g az aggokban is ifjonti t�zet gerjesztettek. Hatalmuk �rny�kba bor�totta m�g az �kori m�gia k�t legh�­resebb k�zpontj�t, Babil�nt �s az egyiptomi Memfiszt is.

A hangzatos bevezet� ut�n Lucanus r�t�r a mes�re: hogyan akarta Sextus Pompeius, Nagy Pompeius fia megtudni Erichth�t�l, mif�le j�v� v�r r�.

Erichtho, a leghatalmasabb �s legvisszatasz�t�bb thessz�liai boszork�ny Lucanus szerint s�padt volt �s aszott, a haja gubancos, a lehelete b�zl�. Amer­re j�r, puszt�n a l�pt�vel megm�rgezi a term�st. A halottakat sz�tt�pi, szem�ket kiv�jja. Fog�val t�pi sz�t az akaszt�fa k�tel�t, a gyilkost ler�ntja a keresztr�l. S�rban lakik, �s a j�sl�shoz a holtak test­r�szeit haszn�lja fel: a sz�l aszalta beleket, a nap kisz�r�totta vel�t, a kiv�gzettek sebeib�l kifolyt v�rt, a kereszten elszakadt inakat. Nem egyszer megv�rja, am�g a csat�ban elesetteket marcangol­ni kezdik a farkasok, �s a pof�jukb�l t�pi ki a h�s­cafatokat, hogy var�zsitalt p�roljon bel�l�k. De az is megesik, hogy elszor�tva a haldokl� tork�t, a sz�­j�ba harap, hogy belesuttogja az alvil�gi �rnyak­nak sz�l� �zenet�t.

Lucanus elbesz�l�se szerint Sextus a f�lelemt�l borzongva keresi fel �jf�lkor a boszork�nyt az el­hagyott s�rok k�z�tti sziklamez�n, �s arra k�ri: tudja meg a holtakt�l, mit tartogat sz�m�ra a j�v�. Erichtho azt feleli: ehhez friss, �p t�dej� holttest­re van sz�ks�ge, mivel a r�gebbi halottak csak �sszef�gg�stelen�l vinnyognak. Azt�n szurokfe­kete felh�t csavar a feje k�r�, hogy az �jszaka m�g s�t�tebb legyen, �s egy k�zeli harcmez�re vezeti Sextust, hogy v�logathasson a temetetlen holttes­tekb�l. J�tt�re m�g a farkasok �s a ragadoz� ma­darak is elmenek�lnek. A kiszemelt holttest nya­k�ba horgot vet, �gy vonszolja a szikl�kon �t egy tiszaf�k bor�totta kiugr� szirt alatti barlangba. Ott el�sz�r is leteremti Sextust �s embereit gy�va retteg�s�k�rt, majd fej�re viper�kb�l font f�z�rt il­leszt, �s munk�ba veszi a tetemet. El�sz�r is be­d�rzs�li d�gl�tt kutya ny�l�val, hi�zb�llel, k�gy�k­kal t�pl�lt szarvas velej�vel �s egy�b ut�latoss�­gokkal, majd hossz�, f�lelmetes, k�roml� dalban id�zi meg az alvil�g f�ri�it. Hangja egyszerre em­l�keztet kutyaugat�sra, farkas�v�lt�sre, bagolyhu­hog�sra, oroszl�nb�mb�l�sre �s k�gy�sziszeg�sre. V�g�l azt�n s�padtan, n�m�n felmagasodik el�tte a halott szelleme; csak az � parancs�ra sz�lal meg, �s miut�n megadta a k�v�nt felvil�gos�t�st, azt k�ri, hadd t�rhessen �r�k pihen�re. A boszork�ny ek­kor halotti m�gly�t rak, a szellem felm�szik r�, Erichtho f�kly�val meggy�jtja a t�zet, �s a mes�­nek v�ge.

�kori var�zsl� volt Simon m�gus is, aki az �jtes­tamentum szerint Krisztus vet�lyt�rs�nak csapott fel. A legenda �gy tartja, hogy N�r� cs�sz�r r�mai palot�j�ban m�gikus p�rharcba bocs�tkozott Szent P�terrel, felsz�llt a leveg�be, de a szent egy j�l ir�nyzott im�ds�ggal leter�tette, s a m�gus, f�ldre zuhanva, elpusztult.

A j�vend�l�s �s a halottid�z�s azonban tov�bb virult. Nap�leon �s Hitler egyar�nt �gy hitte, hogy Nostradamus bizonyos str�f�i r�juk vonatkoznak; de j�val el�tt�k Julius Caesar is mag�ra �rtette az egyik h�res Sybilla-j�slatot, amely szerint hamaro­san hatalmas kir�ly t�mad, aki arra rendeltetett, hogy a vil�g valamennyi n�p�t megh�d�tsa �s egyes�tse, �s �j aranykort hozzon az emberis�gre. Julius Caesarr�l azonban m�ra csup�n egy m�­sik j�slat jut esz�nkbe, az, amelyet a t�megb�1 ki­�ltott fel� bizonyos Vestricius Spurinna: �vakodj m�rcius idus�t�l!

A t�lvil�gi �t�lett�l val� f�lelem sz�mos, a b�ntu­dat �s a szorong�s eloszlat�s�ra hivatott babon�s szok�s kialakul�s�hoz vezetett. Ily m�don akart�k a legb�n�sebb lelkek is megv�ltani a maguk mennyei bel�p�j�t.

A b�nbak fogalm�t p�ld�ul �sid�kt�l fogva is­mert�k. �rorsz�gban az elhunytak b�neit �gyne­vezett „b�nev�kre" ruh�zt�k, akiknek csal�dj�ban �r�kletes volt e funkci�. A s�r mell� �telt tettek �t­raval�nak a halott sz�m�ra, �s ezt fogyasztotta el a „b�nev�", ekk�pp mag�ra v�ve a b�n terh�t. Amikor �t�tt az � �r�ja is, az �ltala elfogyasztott �tkos b�n�ket fia vagy ut�da kebelezte be. A zsi­d�k b�nb�nati napj�n a f�pap egy kecsk�re tette kez�t, megvallotta f�l�tte a zsid�k b�neit, majd az �llatot ki�zte. a vadonba. Szeg�ny p�ra legal�bb �letben maradhatott. A Himal�ja vid�k�n az em­berek ler�szeg�tettek egy kuty�t, majd kikergett�k a falub�l �s megk�vezt�k; ekk�pp biztos�tott�k be magukat, hogy egy �ven �t ne s�jtsa �ket beteg­s�g vagy balszerencse. Nig�ria egyik r�sz�ben �vente k�t embert �ltek meg, hogy magukkal vigy�k annak a b�neit, aki az �ldozati szertart�s k�lts�geit fedezte. A thaif�ldi v�rosokb�l egyszer egy �vben ki�ztek egy h�zass�gt�r� n�t, tr�gya­dombra dobt�k, hogy mag�hoz vonzza a gonosz szellemeket, �s megtiltott�k, hogy valaha is vissza­t�rjen. Sz�mos �si kult�r�ban �vente megk�noz­t�k, meggyilkolt�k, majd ritu�lisan megett�k az istenkir�lyt vagy a megv�lasztott gabonakir�lyt, hogy ily m�don kiengesztelj�k az isteneket, �s j� term�sben bizakodhassanak.

Az ilyenfajta b�nbakm�toszok mindm�ig fellelhe­t�k. A kereszt�nyek ma is azt �ll�tj�k, hogy Krisz­tus a b�neik�rt halt meg, a k�zelm�ltban pedig felt�madt az egyik legveszedelmesebb b�nbakhit: az antiszemitizmus, amely Krisztus gyilkosaik�nt �tkozza ki az �r�k hontalans�gra �s v�ndorl�sra k�rhoztatott zsid�kat.

A zsid� (h�ber� ljehudi) eredetileg az �g�ret F�ld­j�re p�ly�z� tizenk�t t�rzs egyik�nek, Juda t�rzs�­nek volt a tagja. A zsid� n�p �sszess�g�t kezdet­ben h�bereknek (ivrim), majd, Kr. e. 538-ig, a babi­loni fogs�g v�g�ig izraelit�knak (iszreelim) nevez­t�k, �s csak ezut�n v�lt �ltal�noss� a zsid� (jehudi) n�v.

Az antiszemitizmus forr�sa tal�n az ,irigys�g volt, amelyet a zsid�k azzal az �ll�t�sukkal keltettek, miszerint csak egyetlen isten l�tezik, Jehova (Jah­ve), aki meg�ldja a neki engedelmesked�ket, ki­. v�ltk�ppen v�lasztott n�p�t, a zsid�kat. Ahogy M�zes IV. K�nyv�ben (24.9) olvashat�: "Aki �ld t�ged, �ldott l�szen, �s ki �tkoz t�ged, �tkozott l�szen." Ennek �rtelm�ben azok, akik szembesz�ll­nak Izraellel, mag�val az Istennel sz�llnak szembe - ez a fennen hirdetett meggy�z�d�s pedig �rthe­t�en ingerelte a t�bbi fajt. Kr. e. 333-ben Nagy S�n­dor lerohanta Jude�t. Hal�la ut�n a hell�nizmus meg�gyazott a r�mai h�d�t�snak, �m az idegen uralmat folyamatos zsid� l�zad�sok k�s�rt�k, a makkabeusok felkel�s�t�1 (Kr. e. 167) a zel�t�k t�­meges masadai �ngyilkoss�g�ig. Erre Kr. u. 74-ben ker�lt sor, azt k�vet�en, hogy Titus cs�sz�r elfog­lalta Jeruzs�lemet. Sz�z �vvel Krisztus ut�n elbu­kott a v�gs�, Simon bar Kochba vezette felkel�s is. A rabszolgas�gra vetett �s sz�tsz�ratott zsid�k sor­sa m�g nyomor�s�gosabbra fordult azut�n, hogy Nagy Konstantin cs�sz�r (Kr. u. 279-337) R�ma �l­lamvall�s�v� tette a kereszt�nys�get. A zsid�knak azonban nagy haszn�t vett�k, mint uzsor�soknak, l�v�n, hogy a kereszt�nyeknek tiltva volt ez a mes­ters�g.

A keresztes hadj�ratok idej�n ism�t fell�ngolt az antiszemitizmus. Sz�mos zsid� telepedett meg Angli�ban �s N�metorsz�gban, de az asszimil�ci­�t elutas�tott�k, �s t�rv�nyeik �rtelm�ben nem h�­zasodhattak nem zsid�kkal. A korszak t�meghisz­t�ri�ja sz�mos elk�peszt� legend�nak adott t�pot. Elterjedt p�ld�ul, hogy az Antikrisztus, ha majd megsz�letik, Dan t�rzs�b�1 val� zsid� lesz, aki a zsid�kat r�szes�ti k�l�n�s kegy�ben; tov�bb� azt h�resztelt�k: a zsid�k ritu�lisan kereszt�ny gyer­mekeket �lnek meg, hogy v�r�ket a maguk h�s­v�ti szertart�s�hoz felhaszn�lj�k. Ezt a hajmereszt� �s gyal�zatos v�rv�dat, amelyet �ll�t�lag egy an­gol, a lincolni Hugh tal�lt ki 1255-ben, azt�n a leg­vadabb kegyetlenked�sek igazol�s�ra kamatoztat­t�k. A megk�nzott zsid�k hi�ba er�sk�dtek, hogy vall�suk tiltja a v�r fogyaszt�s�t; a fanatiz�lt ke­reszt�nyek az �ll�t�lagos b�nt az ellenkez� ir�ny­ba ford�tott�k, �s a "d�moni" zsid�k t�meges le­m�sz�rl�s�t igazolt�k vele.

I290-ben a zsid�kat ki�zt�k Angli�b�l, I395-ben Franciaorsz�gb�l, 1492-ben Spanyolorsz�gb�l. Eu­r�pa �szaki vid�kein gett�kba zs�folt�k �ket, �s r�juk h�r�tott�k a felel�ss�get a nagy pestisj�rv�­ny�rt, amelynek 1348 �s 1350 k�z�tt az eur�pai lakoss�g egyharmada esett �ldozatul; mint �ll�tot­t�k, a zsid�k megm�rgezt�k a kutakat. I349-ben Br�sszel, Frankfurt, Mainz �s K�ln lak�i minden kez�kre ker�lt zsid�t meg�gettek vagy v�zbe foj­tottak, arra hivatkozva, hogy "ekk�pp akartak Is­tennek kedv�ben j�rni".

A p�rizsi Mathieu-h�z f�z�dik a bolyg� zsid� m�tosza. Eszerint egy Ahasv�rus nev� zsid�, aki kapus volt Pil�tus palot�j�ban, gyal�zta, s�t meg is �t�tte a Golgota fel� v�nszorg� Krisztust, aki �gy sz�lt hozz�: "�n hamarosan meg�llok �s megpi­henek, de te a v�gs� napig v�ndorolni fogsz." Ez�rt kell Ahasv�rusnak az Utols� �t�let napj�ig honta­lanul bolyongania. Mathieu egy�bk�nt azt �ll�tot­ta, hogy a t�rt�netet 1228-ban egy �rm�ny p�sp�k­t�1 hallotta.

A d�moni m�tosz ellen�llt az id� m�l�s�nak. Oroszorsz�gban I903-ban Cion b�lcseinek jegyz�­k�nyvei c�men kiadtak egy hamis�tv�nyt, hogy bi­zony�t�kul szolg�ljon a vil�guralomra t�r� nem­zetk�zi zsid� �sszeesk�v�shez; sokan azonban nagyon is moh�n h�doltak be az otromba csal�s­nak. 1919-ben az oroszorsz�gi feh�r seregek mint­egy hatvanezer zsid�t m�sz�roltak le, mert �ket v�dolt�k az 1917-es forradalom�rt; a londoni Times pedig m�g 1921-ben is a Jegyz�k�nyvek hiteless�ge mellett kardoskodott. Amikor 1933-ban Adolf Hit­ler a n�met n�ci p�rt vez�re �tvette a hatalmat, kapva kapott a d�moni zsid� m�tosz�n, hogy hoz­z�l�sson a zsid�k m�dszeres �ld�z�s�hez, �s en­nek sor�n eljusson a "v�gleges megold�sig": az eg�sz zsid�s�g kiirt�s�nak megk�s�rl�s�ig. Mint­egy hatmilli� zsid� pusztult el, k�z�l�k sokan Auschwitz �s Bergen-Belsen g�zkamr�iban. A hu­szadik sz�zad nem csup�n visszhangozta, de fel is er�s�tette a k�z�pkor borzalmait.

M�ra a zsid�k visszakapt�k haz�jukat, Izrael orsz�g�t, �m a Jegyz�k�nyvek tov�bbra is forgalom­ban vannak; �s egyes apokaliptikus kereszt�ny szekt�k ma is azt vallj�k, hogy az Armageddonra, a Krisztus �s az Antikrisztus k�z�tti v�gs� �tk�­zetre a "Szentf�ld�n" ker�l majd sor.

Meglehet, hogy az antiszemitizmus a magukat k�l�nlegesnek vagy kiv�telesnek tart�, m�sokt�l elz�rk�z� n�pek ir�nti �ltal�nos ellenszenvb�1 t�p­l�lkozik; a n�cik - �s nemcsak �k - �pp �gy �ld�z­tek egy m�sik, elz�rk�z� �s v�ndorl� n�pet, a ci­g�nyokat is. De eredhet a zsid�k elleni el��t�let az egyistenh�v�kre jellemz� k�l�n�s be�ll�totts�gb�l is: �K tudniillik mindent csak sark�tott ellent�tp�rokban l�tnak, sz�mukra minden feh�r vagy feke­te, egy�rtelm�en j� vagy egy�rtelm�en rossz, erk�lcsi �t�let�k nem t�r meg �rnyalatokat a k�t v�g­let k�z�tt, �s a k�telked�s fogalm�t elutas�tj�k.

Ez pedig a maga nem�ben �ppolyan �tok, mint a t�bbi