A m�gia birodalm�ban j�runk, a terep ingov�nyos, nem tal�lunk val�s kapaszkod�kat �s azt gondolhatjuk, tal�n jobb lenne ezt a vid�ket nagy�vben elker�lni, hiszen tagadhatatlan, hogy m�r maga a t�ma is el�tkozottnak t�nik. Nem gondolhatt�k ezt m�sk�ppen az okkult tudom�nyok kutat�i sem. M�g a f�ld titokzatos energi�ir�l, a szellemekr�l, a divin�ci�r�l, a sz�nekr�l, sz�mokr�l, rezg�sekr�l, boszork�nys�gr�l, a  krist�lyok �s a piramisok hatalm�r�l, a woodoo-r�l, a s�t�nizmusr�l, a v�mp�rizmusr�l, a d�monol�gi�r�l, a halottid�z�sr�l, az asztrol�gi�r�l  sz�l� forr�smunk�k megsz�ml�lhatatlan sorokban tengenek t�l az ezoterikus �rdekl�d�s� emberek polcain, ennek a t�mak�rnek a hely�n egy bet�ltetlen �rt tal�lunk csup�n. Csak az �tkok azok, amelyeknek nincs jelent�s respektusuk, mintha a t�ma nem min�s�lne komoly elemz�sre m�lt�nak… Persze, igaz, az �tkok gondolata nemigen �breszt kellemes k�pzeteket. Itt vannak r�gt�n a „h�tk�znapi” �tkok. Pedig n�zz�k a dolgot re�lisan, vajon h�nyan eveznek �t �gy az �let tenger�n, hogy valamit vagy valakit el ne �tkozn�nak? Nem nagy dolgok ezek, bizony�ra meg sem fontoljuk a dolgot komolyan, csak �gy „kics�szik a sz�nkon”. Laz�n odavetj�k �ket egy hirtelen felindults�g hev�ben, pedig csup�n egy k�s�n befut� vonat, lek�sett rep�l�j�rat, rossz id�, beragadt lift, h�tlen, csapod�r szeret� bosszant fel benn�nket.  A dolog megt�rt�nik �jra �s �jra az id�k sor�n, pedig tal�n m�g csak nem is hisz�nk igaz�n mechanizmus�nak eredm�nyess�g�ben. Az igazi, komoly, nagyszab�s� �tok rohan�, „civiliz�lt” vil�gunkban ugyanolyan ritkas�gsz�mba megy, ak�r az ima, vagy az �ld�s erej�be vetett rend�thetetlen hit. Ha ugyanis valaki p�ld�ul ny�ltan beismeri, hogy hisz a ront�s hatalm�ban, eleve v�llalja, hogy kinevetik, vagy ak�r g�nyt �znek bel�le. Ha d�h�sen kiab�l� ellens�g�nk elvonja figyelm�nket �s kocsinkat a falnak vezetj�k, aligha jutunk arra a k�vetkeztet�sre, hogy az illet� a fekete m�gia beavatott f�papja �s el�tkozott benn�nket. Egy�bk�nt, ha ez m�g igaz is lenne – ki tudn� bizony�tani? Nincs az a b�r�s�g, amely elfogadn�, hogy a balesetet egy �tok id�zte el�! A civiliz�ci� mai fok�n nemigen hisz�nk t�bb� m�r az �tkok hat�konys�g�ban, legfeljebb ha sz�ba ker�l, �vatosan egyf�le l�lektani hat�st tulajdon�tunk neki. Elismerj�k, ha valaki hisz az �tokban �s a s�m�n „r�szegezi a csontot”, akkor az illet� val�ban meghalhat, k�l�n�sen, ha k�r�l�tte mindenki �gy viselkedik, mintha m�ris halott ember lenne. A bizalmatlans�g tulajdonk�ppen egyf�le fegyver a kez�nkben: ha nem hisz�nk valamiben, azzal ugyanis tulajdonk�ppen megfosztjuk hatalm�t�l, �s mivel az �tok gy�l�letb�l �s rosszindulatb�l t�pl�lkozik, k�zenfekv�, hogy a legegyszer�bb v�dekez�s tagadni a rosszindulat hatalm�t. Ezzel csak egy apr�, b�r jelent�s logikai probl�ma van: nevezetesen, hogy a k�vetkezetess�g megk�v�nja ez esetben, hogy az �ld�s �s az ima hatalm�t is tagadjuk, mivel - b�r ellenkez� vektorral – szint�n a m�gikus akarat tudatos kivet�t�s�n alapszanak. Az �tok �s az �ld�s olyan l�thatatlan vez�rl�er�k, melyek eset�ben a tudatos sz�nd�k nem m�rhet�, �gy v�gzetes vagy j�t�kony hat�sukat egyar�nt neh�z bizony�tani vagy c�folni.  Mindegyik esetben az emberi szellem a mozgat�rug� – b�r egyes n�zetek szerint meghat�rozhatatlan „fels� er�k” is t�mogat�an k�zrej�tszanak. B�r a viselked�s-l�lektan legnagyobb tudorai megpr�b�lt�k tagadni e t�nyez�k l�t�t, nyilv�nval�, hogy ezt csak az�rt tehett�k, mert dolgozik benn�k a szellem, ugyanaz a szellem. amellyel pontosan a szellem l�tez�s�t pr�b�lj�k c�folni. N�zz�k, mi is val�j�ban az �tok? A fogalom �si angolsz�sz kifejez�sform�ja a „cruisen” annyit tesz: valakire bajt vagy b�nt�st hozni. A t�zis szerint az �tok - ak�r kimondj�k, ak�r le�rj�k - azt c�lozza, hogy valakire szenved�st vagy hal�lt hozzon, b�ntesse valamilyen tilalom megszeg�s��rt vagy vesz�lyt j�vend�lj�n (beteljes�t� j�slat) bizonyos gaztettek elk�vet�inek. Az �toknak ez a v�ltozata gyakran az igazs�gtalan b�n�sm�dot elszenved�k v�gs� mened�ke. Szeg�nyek s�jtj�k vele a hatalommal rendelkez�ket, mert hisznek valamilyen egyetemes erk�lcsi vil�grendben. A b�nre b�nh�d�s v�r (a karma t�rv�nye) m�g akkor is, ha ez csak nemzed�kekkel k�s�bb k�vetkezik be (pl. meg�tkozlak „heted�ziglen”). Sk�ci�ban �s Angli�ban az ilyen fajta �tkokat sz�mos t�rt�nelmileg igazolhat� esetek bizony�tj�k. A tilt� �tkok arra ir�nyulnak, hogy a k�vetkezm�nyekt�l val� f�lelem felkelt�s�vel megakad�lyozzanak bizonyos cselekedeteket, illetve t�rt�n�seket. Pl.: „Foszd ki a f�ra�k s�rj�t, �s elpusztulsz, „�rintsd meg a kir�ly fej�t, �s v�ged”, „Szegj meg egy p�pai bull�t, �s egyh�zi �tok s�jt”, „Egy�l diszn�h�st �s l�gy �tkozott”, „Fek�dj �ssze f�vel-f�val, �s juss pokolra”, stb...  Ez a fajta taburendszer els�sorban nem m�gikus, hanem sokkal ink�bb t�rsadalmi jelleg�, m�g akkor is, ha a term�szetf�l�tti hatalmak megid�z�s�vel v�lik hangs�lyoss�. Arra a hitre van alapozva, hogy a megj�solt b�nh�d�s az Isteni t�rv�ny k�zrem�k�d�s�vel val�sul majd meg. Az �tok elmormolhat� titokban vagy kiki�lthat� a nyilv�noss�g el�tt, s�t�t tekintet �s a meg�tkozottakra szegezett ujj form�j�ban, elhangozhat sz�ban, vagy megfogalmazhat� �r�sban, r�b�zhat� valamilyen, az �ldozatnak k�ld�tt t�rgyra, de foganatos�that� m�gikus szertart�s keret�ben is (az �ldozat k�pm�s�nak el�get�se vagy �tsz�r�sa �ltal). Az ilyen k�pm�sok t�bbnyire f�b�l faragott vagy viaszb�l gy�rt b�buk, melyekbe elrejtett�k az �ldozat hajsz�lait, k�pet�t, vagy lev�gott k�rm�nek darabk�t, stb… teh�t a l�nyeg, hogy „bel�le”, a l�ny�b�l legyen egy darab. Az is elegend�, ha h�t egym�st k�vet� napon h�t-h�t percre meggy�jtunk h�t fekete gyerty�t az �ldozat f�nyk�pe el�tt (New Orlansi �tok) Az �tok olyan m�gikus cselekm�ny, amely a rosszakarat k�pzeletbeli kivet�t�s�n alapul. �sid�kt�l hozz�tartozik a papok �s a var�zsl�k pszichol�giai fegyvert�r�hoz, b�r t�bbnyire csak akkor hat�kony, ha az �ldozat tud r�la �s/vagy hisz benne. A meg�tkozott szem�ly akkor pusztul bele, ha feladja a rem�nyt, �s nem veszi fel a k�zdelmet. A tudatalattin elhatalmasod� retteg�s sz�troncsolja a tudatot, k�l�n�sen akkor, ha a sz�ban forg� szem�lynek r�ad�sul m�g a lelkiismerete is rossz. Vannak esetek, amikor az �tok nem k�t�dik meghat�rozott szem�lyekhez, hanem b�rkire les�jt, aki valamilyen megbabon�zott helysz�nnel vagy t�rggyal kapcsolatba ker�l, vagy valamilyen ront�ssal s�jtott csal�dba sz�letik le. Sz�mos eset ismert, p�ld�ul megbabon�zott h�zakr�l, kocsikr�l, haj�kr�l, amelyek a vel�k kapcsolatba ker�l�kre balszerencs�t �s pusztul�st hoznak. Ezek a besz�mol�k c�folhatatlanok – kiv�ve persze, ha az ember az�rt tagadja �ket, mert nincs kedve a kellemetlen val�s�ggal szemben�zni. Ami – �nmag�ban is egyfajta �tok…

T�rt�nelm�nk sor�n a h�vek t�mege sz�mtalan v�dekez�si  form�t ismert az �tkok �s ront�sok ellen: b�v�s amuletteket, var�zsig�ket vagy �ppen olyan m�dszereket, amely r�v�n az �tok visszasz�ll arra, aki elind�totta. Felmer�l a k�rd�s, mindez csup�n szemf�nyveszt�s lenne? Sz�les k�rben elterjedt �si meggy�z�d�s szerint a szellem uralkodik az anyagon, �s seg�t� vagy �rt� hatalm�t rejtett t�rv�nyek szerint gyakorolja. Az emberis�g �sid�k �ta m�gikus �lomvil�gban �l, �s ennek a vil�gk�pnek csup�n a leg�jabb korban �zent hadat az egzakt tudom�nyos racionalizmus, amely a „val�s�g”-nak csak az �rz�kileg megfigyelt �s materialista term�szet� ok-okozatis�g m�rc�j�nek megfelel�en meghat�rozott t�rt�n�seket �s tanokat hajland� elfogadni.  De vajon maga a tudom�ny mennyire racion�lis? Az ortodox tudom�nyos dogmatizmus felett ma is ott lebeg a fausti �tok: hi�ba gondolja, hogy minden m�gikus „sz�gyenfoltt�l” megszabadult, maga is tudom�nyellenesk�nt �tkoz ki bizonyos kutat�si ter�leteket, �s „misztikus”-nak b�lyegzi meg azokat, akik e tabuv� nyilv�n�tott ter�letre bemer�szkednek. Ha egy tud�s arra a meggy�z�d�sre tal�l jutni, hogy pl. az asztrol�gia m�gsem sz�jt�p� ostobas�g, jobban j�r, ha befogja a sz�j�t – m�g akkor is, ha nem szok�sa kit�masztott l�tra alatt s�t�lgatni. A „primit�v” m�gikus hitrendszerekr�l �rtekez� antropol�gus k�nosan vigy�z, hogy kell�en h�v�s �s t�vols�gtar� tudom�nyos nyelvezetet haszn�ljon, m�g akkor is, ha k�zben sz�k bar�ti k�rnyezet�ben elmes�li, hogy Ausztr�li�ban a szemel�tt�ra halt meg egy ember, akit csonttal megbabon�ztak, vagy New Yorkban m�g ma is halnak meg ront�ssal hal�lra r�m�tett emberek. Sok ilyen �tok �s tabu az els� l�t�sra mer� k�ptelens�gnek l�tszik. A nyugat-afrikai „Ho” papok pl. hal�lb�ntet�s terhe mellett nem v�ghattak hajat, mert hit�k szerint isten�k a hajukban lakozik. Vagy amikor a Fidzsi szigeteken �l� namosik f�n�ke hajat akart v�gatni, el�bb meg kellett ennie egy embert, k�l�nben a bibliai S�msonhoz hasonl�an haj�val egy�tt a f�rfiass�g�t is elvesz�tette volna. Tov�bb� a jap�n mik�d�t nem �rhette ann�l nagyobb sz�gyen, mint ha a l�ba ak�rcsak s�rolta a f�ldet, �s egyik asztrol�giai f�vil�gos�t� sem �rhette a fej�t. K�ptelens�g? Pedig mindez hatalm�nak korl�toz�s�t szolg�lta. Sehov� nem mehetett k�s�r� n�lk�l, semmit sem v�gezhetett egyed�l. A f�papok �s a kir�lyok t�l fontosak- egyben t�l vesz�lyesek voltak a t�rsadalom sz�m�ra ahhoz, hogy korl�tlan szabads�got �lvezhessenek. Ez�rt ker�tett�k �ket k�rbe tabukkal �s emiatt s�jtotta �ket �tok, ha a fenti tabukat megszegt�k. �s k�zben misztifik�lt�k �ket, a m�gikus elemek is szerephez jutottak. Ha ezek a szem�lyek v�tettek ritu�lis k�teless�geik ellen, az �tok az eg�sz orsz�got s�jtotta. Asz�ly, t�meghal�l, csecsem�v�sz, ellens�ges r�t�r�s form�j�ban. Orsz�g �s kir�ly, ak�r a korai asztrol�giai   felfog�s form�j�ban egynek sz�m�tott. �s mi vajon mentesek vagyunk-e az eff�le „babon�k”-t�l? Valyon pl. az angol kir�lyi h�z ellen v�get nem �r� m�r-m�r ritu�lis m�diahadj�rat h�tter�ben nem-e az a sz�les k�rben elterjedt n�zet lapul-e, hogy a kir�lyi csal�d �ltal k�pviselt m�lt halott, �s az orsz�gon mag�n is �tok �l – a munkan�lk�lis�g, a b�n�z�s, a bizonytalan j�v�-�rzet �tka? Vajon h�nyan t�n�dt�nk el a hatvanas �vekben a Kennedy csal�dot s�lyt� �tkon, m�g ha ez az �tok tal�n nem is volt m�s, mint a csal�d gigantikus m�ret� becsv�gya? Elv�gre az �tok a szellemb�l ered �s a szellem �ltal val�sul meg… Vagy m�gsem �gy lenne? Vajon hogyan �li meg Salman Rushdie, az �r� az ir�ni ayatollahok �ltal r�m�rt fatw�t, amelynek �rtelm�ben b�rmelyik igazhit� „t�rv�nyesen” meggyilkolhatja? Az �si tabuk csak fokozatosan d�lnek le, �s mihelyt az �si fellegv�r leomlott �s a r�gi hiedelmeket diadalmasan el�gett�k a m�gly�n, az �j h�d�t�k hamarosan �j �tkokat eszelnek ki, �j okokat tal�lnak m�sok kik�z�s�t�s�re. Ez a folyamat szerves r�sze a nyagati vil�g „number one” �tk�nak, mely „eredend� b�n” vagy „a b�nbees�s” n�ven a zsid�-kereszt�ny pszichol�gia alapk�ve. E hatalmas erej� hit tan �rtelm�ben mindny�junkat v�gzetes �tok s�jt az�ta, hogy Jehova ki�zte �d�mot �s �v�t a paradicsomb�l, ami�rt a J� �s a Gonosz Tud�s�nak f�j�r�l leett�k a jelk�pes alm�t. Csup�n az �ntudatra �bred�s�k volt a b�n�k… Szent P�l �s m�s tan�t�k �rtelmez�se szerint el�tkozottak vagyunk puszt�n m�r az�ltal, hogy l�tez�nk �s gondolkodunk, hogy bens�nkben harc d�l �rtelem, �szt�n �s �rzelem k�z�tt, de legf�k�ppen az�ltal, hogy szexu�lisan vez�relt l�nyek vagyunk. Az egyh�z szerint az �tok, amelyet az ellene tiltakoz�k fej�re �sid�kt�l fogva el�szeretettel id�zi Isten haragj�t, �r�k �rv�ny�, melyet csup�n a Krisztus �ltali megv�lt�s oldhat fel. �gy alakult ki az a gondolkod�sm�d, amely m�g a tudom�nyos forradalom viszonyai k�z�tt sem z�rta ki a patriarch�tus diadal�t �s a n�k ellen ind�tott boszork�nyvad�szatot. Az �tkok nem mer�lnek ki az egyeseket megc�lz� ront�sban, hanem ugyan�gy fellelhet�k a kollekt�v retteg�s �s paranoia �vsz�zadokon �t tart� �llapot�ban is. Az eg�sz Eur�p�t hatalm�ban tart� k�z�pkori boszork�nyhiszt�ria pontosan ilyenfajta �tok volt. Kollekt�v t�boly, amelyb�l m�g alig n�tt�nk ki, ha ugyan kin�v�nk valaha is egy�ltal�n. Az �vezredv�lt�s korszaka azt�n  igaz�n a progromok �s �ld�z�sek, a t�megm�sz�rl�sok �s az atomfegyverek kora volt, �toks�jtotta sz�zad, amelynek gar�zdas�ga m�reteiben t�lsz�rnyalja m�g Dzsingisz k�n vagy az inkviz�ci� sz�rny�s�geit is. Minthogy mindny�junkat – f�l�ton angyal �s �llat k�z�tt – ellentmond�sos term�szet�nk �tka s�jt, nem csoda, hogy az �tkokr�l nem besz�l�nk sz�vesen. A t�volkeletiek �tkok helyett karm�t emlegetnek, mely szerint minden tett�nk, s�t minden gondolatunk visszavonhatatlan k�vetkezm�nyekkel j�r, �s tetteink k�vetkezm�nyei el�l soha nem menek�lhet�nk, k�l�n�sen ha nem is sz�moltunk vel�k. A tudatoss�g hi�nya – ez az igazi �tok. Az �tkokr�l �s a ront�sr�l sz�l� t�rt�netek – m�g ha nem tudunk vagy nem is akarunk hinni benn�k – az emberi term�szetre der�tenek f�nyt, vil�goss� v�lik �ltaluk, miben hittek �vezredek �ta az emberek, miel�tt m�g elsz�gyellt�k volna magukat �s letagadt�k volna, hogy b�rmiben is hisznek…

Az �tokt�l val� retteg�s ugyan�gy szedi �ldozatait Ausztr�lia isten h�tam�g�tti vid�kein, Haitin vagy Dahomeyben, mint New Orleansban, San Francisc�ban vagy ak�r Londonban. A vil�g legk�l�nb�z�bb t�jain sz�mtalan f�rfi �s n� hal bele a f�lelembe. M�g ha hihetetlen�l hangzik is �gy els�re az �ll�t�s, t�ny, hogy New York Bronx �s Harlem negyed�nek b�d�iban denev�rv�rt �s temet�ben gy�jt�tt port �rulnak A voodoo neves kutatja, az arkansasi Little Rockban m�k�d� Kenneth M. Golden professzor t�bb olyan –orvosilag megmagyar�zhatatlan - hal�lesetr�l sz�mol be, amelyet ront�s id�zett el�. Egy n�betegen, aki visszautas�totta egy voodoo n� leszbikus k�zeled�s�t, csillap�thatatlan g�rcs�k lettek �rr�, egy fekete f�rfi pedig – akit saj�t feles�ge babon�zott meg -  k�t h�t intenz�v k�rh�zi kezel�s ut�n sz�vroham �ldozata lett, holott a boncol�si jegyz�k�nyv szerint olyan eg�szs�ges volt, mint a makk. Mellesleg a n� k�t kor�bbi f�rje is orvosilag meg�llap�thatatlan okb�l hal�lozott el. Egy amerikai s�t�nista egyh�z vezet�j�t megintej�volta az egyik vezet� TV riportere, �s arr�l faggatta, hogy mutatnak-e be ember�ldozatokat a s�t�nist�k. A riport alany�nak v�lasza: „hogy �gy mondjam, igen – de csak k�zvetve. �tokkal �s ront�ssal semmis�tj�k meg azokat, akik �rtani akarnak nek�nk…”. A San Francisco Examiner 1993 m�jus 2-�n megjelent sz�m�ban cikk jelent meg a k�vetkez� szalagc�mmel: AZ ORVOSOK EGYRE T�BBET TUDNAK AZ �TOKR�L. A cikkben az ismeretterjeszt� rovat munkat�rsa, Keay Davidson elmondja, hogy az �zsiai, k�z�p- �s d�lamerikai betegekkel foglalkoz� orvosok m�r nem nevetnek, ha azt hallj�k: p�ciens�k betegs�g�t ront�s okozta. Tudj�k, hogy ha g�nyol�dn�nak, az illet� nyomban valamelyik hivat�sos kuruzsl�hoz fordulna. A dolgok od�ig jutottak, hogy David Walters, a virginiai egyetem pszichi�tere arr�l sz�molt be, hogy egyes orvosok m�r ilyen szavakkal adj�k �t a gy�gyszert a betegeknek: „ha beveszi ezeket a tablett�kat, �rv�nytelenn� v�lik az �tok, �s maga nevet a v�g�n!”Los Altos egyik h�ziorvos�hoz, Dr. Carlos Inocent�hoz gyakran fordulnak a sz�l�k azzal a panasszal, hogy beteg gyermek�ket szemmel vert�k meg. Ilyenkor a doktor el�sz�r megsimogatja a gyermek fej�t - mert a trad�ci� szerint ez enyh�ti a szemmel ver�s hat�s�t – �s csak ut�na �rja fel a sz�ks�ges gy�gyszert. Az �tokban �s a ront�sban azonban nem csup�n a harmadik vil�gb�l �rkezett bev�ndorl�k hisznek. A Kaliforniai Orvosok Egyes�let�nek San Dieg�-i eln�ke szerint „az Appalach hegys�gben nagy sz�mban �lnek olyan emberek, akik a betegs�geket eff�le hajmereszt� okokra vezetik vissza.  Szerintem egyes protest�ns szekt�k feh�r b�r�, angolsz�sz tagjai kv�zi ugyanolyan babon�kban hisznek, mint b�rmelyik eldugott mexik�i falu lakosai”. Az �tok akkor is igen hat�kony, ha az �ldozat fatalizmusa �s a sz�l�i neheztel�s egym�st er�s�tve m�k�dteti. Finis P. Ernestet, Oklahoma City egyik �jszakai mulat�j�nak �tvenh�rom �ves tulajdonos�t 1960 janu�rj�ban f�lig eszm�letlen�l sz�ll�tott�k be a veter�nok k�rh�z�ba, ahol asztm�val kezelt�k. F�l �v alatt hatszor ker�lt vissza, g�rcs�k �s rohamok k�nozt�k, �m az orvosok nyom�t sem lelt�k semmilyen szervi betegs�gnek. Miut�n ism�telten fel�p�lt, anyja lak�s�ra ment, de k�t nap m�lva a ment�ben h�r�gve kapkodott leveg��rt, mint aki a v�g�t j�rja. B�r a rohamot t�l�lte, m�ly depresszi�ba zuhant. Kimen�t kapott megl�togatni az anyj�t, ezt azonban ism�t cs�nya visszaes�s k�vette. Ekkor d�bbentek r� az orvosok, mir�l is van sz�, �s azzal a felt�tellel bocs�tott�k csak el a k�rh�zb�l, ha t�bb� soha nem �rintkezik az anyj�val. A f�rfi ennek ellen�re augusztus 23-�n d�lut�n hatkor felh�vta az anyj�t. Amikor f�l h�t ut�n �t perccel r�tal�ltak, m�r fuldoklott, h�t �ra el�tt �t perccel pedig halott volt. K�zvetlen orvos�t, Dr. James P. Mathist �gy feld�lta az eset, hogy nyomoz�sba kezdett, �s kider�tette: Ernest apja elhagyta a csal�dj�t, �s a tizen�ves fi� lett a „f�rfi a h�zn�l”. Harminc�ves kor�ig k�t alkalommal n�s�lt meg, mindk�tszer anyja akarata ellen�re, �s mindk�t h�zass�ga gyors v�l�ssal v�gz�d�tt. Harmincegy �ves kor�ban c�gt�rsi viszonyra l�pett az anyj�val, mely sor�n vir�gz� �jszakai mulat�t nyitottak. P�r �vvel k�s�bb megismerkedett egy tan�rn�vel, akit feles�g�l vett, ez�ttal az anyja  j�v�hagy�s�val 15 �ven �t b�k�ben �ltek, addig, am�g Ernest Josephinnel egyet�rt�sben elhat�rozta, hogy eladja a mulat�t, melyre igen kedvez� aj�nlatot kapott. „Ha ezt meg mered tenni, borzalmas baj �r – fenyegette meg d�h�ben az anyja. K�t nap m�lva Ernest megkapta az els� asztmarohamot – de az �zlett�l nem �llt el. „Majd megl�tod, mi t�rt�nik veled” – rikoltozta az anyja. A f�rfi pedig elkezdte j�rni a k�rh�zakat. A g�rcs�k, a rohamok, �s az orvosok tehetetlens�ge meggy�zte arr�l, hogy anyja nem hazudott. Az utols� id�szakokban az anyai pr�f�cia marad�ktalanul �s szisztematikusan teljes�lt. Az utols� telefonbesz�lget�skor Ernest minden b�tors�g�t �sszeszedve k�z�lte anyj�val, hogya mulat� v�tel�r�t �j v�llalkoz�sba fogja fektetni, melyb�l azonban anyj�t m�r ki fogja hagyni. Az anya azzal tette le a kagyl�t –mes�li Josephine – hogy eml�keztette a fi�t a v�rhat� v�gzetes k�vetkezm�nyekre, Ernest pedig egy �r�n bel�l hal�l�t lelte, anyja �g�rete szerint. Dr. Matthis nem tehetett m�st, minthogy a woodoo hal�l egy k�l�n�sen kifinomult v�ltozatak�nt k�nyvelte el az esetet. Eml�keztet��l: Hugh Rodes a XVI. sz-i Angli�ban �rta: „Reszkess tennen sz�leid �tk�t�l! S�lyos k� az a melleden.”…

A hal�los j�slat beteljes�l�s�nek egyik legfurcs�bb esete Norv�gi�ban t�rt�nt, �s gyilkoss�gi per lett bel�1e. 1934. augusztus 8-�n a hank�i fjordban �sz­k�l� gazdag �s tekint�lyes Dahl b�r� v�zbe fulladt. Ezut�n kider�lt, hogy n�gy h�nappal kor�bban le�nya, az Osl�ban �l� Ingeborg K�bler �ll�t�lag transzban megj�solta a hal�leset hely�t, id�pont­j�t �s k�r�lm�nyeit. A csal�dban nem ez volt az els� trag�dia. Inge­borgnak mint m�diumnak titokzatos k�pess�gei azut�n jentkeztek, hogy Ludvig nev� fiv�re v�z­be f�lt. Ot �vvel k�s�bb m�sik fiv�re, Ragnar is meghalt. Az apa �gy �rezte, le�nya fontos �zene­tet tartogat az emberis�g sz�m�ra, �s annyi p�nzt k�lt�tt tehets�ge kifejleszt�s�re, hogy a gy�szol� csal�d f�lig elad�sodott. Dahln�, aki a fredrikstadti v�rosi tan�cs p�nzt�rosa volt, szorult helyzet�ben m�g sikkaszt�sra is vetemedett.

Ingeborg a sze�nszokon el�sz�r m�ly �lomba mer�lt, majd �tl�pett a transz �ber szakasz�ba. "Ludvig" �zenetei egy felf�ggesztett �s ceruz�val ell�tott �r�t�bl�n jelentek meg; a halott a sze�nsz r�sztvev�i �ltal kiv�lasztott k�nyvekb�1 olvasott fel egyes sorokat. Ingeborg leveleket is �rt a halottak nev�ben az � k�z�r�sukkal, n�ha egyszerre kett�t is, egyiket a jobb, m�sikat a bal kez�vel.

A "t�loldalr�l" �rkez� �zenetek k�dolva voltak; az �b�c� minden bet�j�nek egy-egy sz�m felelt meg. Ingeborg, aki tudatos �llapot�ban nem ismer­te a k�dot, a transz alv� szakasz�ban �zenett� �t­alak�that� sz�msorokat mormolt. Egy v�gzetes napon az �zenet a b�r� hal�l�nak hely�t, id�pont­j�t �s m�dj�t tudatta a csal�ddal �s a b�r�val ma­g�val. A nyomoz�s sor�n kider�lt, hogy DahI fel­t�tlen hittel, de nyugodtan fogadta az �zenetet, amelyr�1 Ingeborgnak sem �, sem m�s nem tett eml�t�st.

Egy meleg augusztusi napon, amikor l�ny�val egy�tt s�t�lt a hank�i tengerparton, DahI b�r� el­hat�rozta, hogy �szik egyet. Ingeborg kinn maradt a n�ptelen parton. Egyetlen l�lek sem volt a k�­zelben. A b�r� sok�ig �szott, majd egyszer csak g�r­cs�t kapott. Ingeborg - �ll�t�sa szerint - ut�na­ �szott, utol�rte �s partra vonszolta, majd miut�n nem siker�lt fel�lesztenie, seg�ts�g�rt sietett, de mire t�bbekkel egy�tt vissza�rt, DahI b�r� m�r halott volt.

�gy tetszett: a b�r�, csak sz�m�ra ismeretes ok­b�l, tudatosan �szott a megj�vend�lt hal�lba. A do­log alighanem ennyiben is maradt volna, ha a saj­t� nem szerez tudom�st az esetr�1. Ingeborgot le­tart�ztatt�k, �s �t h�napot t�lt�tt vizsg�lati fogs�g­ban; elv�gre, ha a csal�d el is volt ad�sodva, most hozz�juthattak a b�r� hatvanezer koron�s �letbiz­tos�t�s�hoz. A n�t v�g�l felmentett�k azzal az in­dokkal, hogy hipnotikus �lm�ban nem tudhatott az �zenetr�l, amelyet k�s�bb sem k�z�lt vele sen­ki. A csal�dot s�jt� trag�diasorozat azonban �gy sem �rt v�get: Ingeborg anyja nemsok�ra �ngyil­kos lett.

„�ld�s vagy �tok: tess�k v�lasztani!” c�m� k�nyv�ben Derek Prince h�t olyan gyan�s �llapotot sorol fel, amely �tokkal f�gghet �ssze:

1. Szellemi �s/vagy �rzelmi �sszeoml�s;

2. Ism�tl�d� vagy kr�nikus betegs�g;

3. Medd�s�g vagy rokon jelleg� n�i panaszok;

4. H�zasfelek vagy csal�dtagok k�z�tti szak�t�s;

5. �lland� anyagi gondok;

6. Balesetekre val� hajlam;

7. Csal�don bel�li sorozatos �ngyilkoss�gok, il­letve term�szetellenes vagy korai hal�lesetek.

A szerz�, mellesleg egy kereszt�ny szekta igehirdet�je, megjegyzi, hogy ez a lista nagyj�­b�l megfelel annak, amelyet M�zes V. k�nyv�nek 28. fejezete. �ll�t fel "�tok fenyeget�se" c�msz� alatt, �s a m�gikus �zelmek elsz�nt ellens�gek�nt hangoztatja: az �tkot, ak�r m�s mondja ki az ember fej�re, ak�r az �ldozat maga id�zi mag�ra, csak a Krisztusba vetett felt�tlen �s �nk�ntes hit �ltal lehet feloldani.

Ilyen �s hasonl� �tkok �vezredeken �t voltak forgalomban, de k�z�l�k a legnevezetesebb, noha �ll�t�lag h�romezer �vn�l is r�gebben fogant, csak a huszadik sz�zad harmadik �vtized�nek elej�n kezdett hatni.